A colorectális adenomák kolonoszkópos kimutatásában a „linked-color” színes technika találati aránya jócskán meghaladja a tradícionális technikákét.

A csak részlegesen eltávolított kolorektális polipok gyakran kiújulnak és nem egy esetben daganatos elváltozást eredményeznek.

Az Egyesült Államokban a kolorektális rák szűrését a tervek szerint már 45 éves kórtól indítják, mivel -elsősorban az afro-amerikai népességben- igen gyakori e daganat fiatal kori kezdete.  

A Seattle Genetics vizsgálati készítménye, a tukatinib biztató hatásosságot és jó tolerálhatóságot mutatott HER2+ áttétes kolorektális rákban a fázis II MOUNTAINEER vizsgálatban.

Egy új meta-analízis szerint a székletből évenként végzett immunkémiai próbával sikeresen lehet kiszűrni az átlagos kockázattal rendelkező, tünetmentes felnőttek kolorektális rákját, illetve kifejlett adenomatosus polypjait.

A kalciumérzékelő receptorral kapcsolatos ismeretek folyamatos bővülése lehetővé teszi egyes ritka betegségek könnyebb felismerését és kezelését, továbbá segítséget nyújthat differenciáldiagnosztikai kérdésekben. Az új ismeretek és fejlesztések eredményeként a receptor megváltozott funkciójához köthető kórállapotok ellátása is változik, illetve változhat.

Az emberi genomot a mindennapokban számos DNS-károsító hatás éri. A károsító ágensek a DNS-t sokféleképpen tudják módosítani. A DNS-repair mechanizmusok feladata ezeknek a lézióknak a kijavítása és a humán ge­nom épségének megőrzése. Akár örökletes, akár környezeti tényezők okoz­ta meghibásodásuk számos betegséghez vezethet.

A kolorektális rák szempontjából fokozott kockázatot jelentenek az egyé­ni vagy családi kórtörténetben szereplő előrehaladott adenómák vagy kolorektális rákok, a személyes anamnézisben szereplő gyulladásos bél­betegség és a genetikai polipózis szindrómák. Általánosságban ilyen ese­tekben gyakoribb vagy koraibb szűrés szükséges, mint átlagos kockázat esetén. Első fokú rokon kolorektális rákja esetén legkésőbb 40 éves korban, colitis ulcerosa vagy vastagbelet érintő Crohn-betegség eseteiben a tünetek jelentkezése után 8−10 évvel, Peutz−Jeghers-szindrómában már 8 éves korban, szesszilis fogazott adenomatózus polipózisban pedig a kórismézést követően a lehető leghamarabb meg kell kezdeni a kolonoszkópiás szűrést.

Az okkult székletvér nem csak kolorektális rákra utalhat, sok egyéb –látszólag teljesen független- betegségből eredő halálozás kockázatnövekedését is jelezheti.

A gasztrointesztinális (GI) és kardiovaszkuláris (CV) mellékhatásokat so­káig az NSAID-ok alapvető hatásmechanizmusával, a ciklooxigenáz (COX) gátlásával, ezen belül a COX-1/COX-2 szelektivitás mértékével hozták ös­szefüggésbe. A GI toxicitást a COX-1, a CV toxicitást a COX-2 gátlásával ma­gyarázták. A nagy, randomizált, placebokontrollos vizsgálatokban és a való életben összegyűlt bizonyítékok alapján a COX-2-szelektivitás és a GI/CV biztonságosság között valószínűleg nincs értékelhető összefüggés, és az NSAID-ok a COX-gátló hatáson túl más módon is negatív hatással vannak a szívizomra. Úgy tűnik, a GI és CV biztonságosság hatóanyagonként eltérő. A mindennapokban fontos e „rangsorok” ismerete.